Az International Agency for Research on Cancer (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) részben az éjszakai munkával magyarázza azt a tényt, hogy egyes emberek miért vannak jobban kitéve a mellrák és a prosztatarák kockázatának.

A fejlett országok aktív népességének mintegy 20%-a fokozottan ki van téve a mellrák és a prosztatarák kialakulás veszélyének. A szakértők az éjszakai munkarendet jelölik meg a probléma okaként, és az International Agency for Research on Cancer (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség), mely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) daganatos megbetegedésekkel foglakozó ágazata, ugyanezen okból hivatalosan is lehetséges rákkeltő tényezőnek nyilvánította az éjszakai munkarendet.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők fokozottan ki vannak téve a mellrák-kialakulás veszélyének. Különösen igaz ez az úgynevezett „temetői váltott műszakban”, vagyis az éjféltől a kora reggeli órákig dolgozó nőkre. Két mostanában megjelent amerikai tanulmány korrelációt mutatott ki az éjszakai munka és a magas mellrákkockázat között, ahogy egy dán kutatási anyag is alátámasztja ezt az összefüggést.

A mesterséges világításban töltött huzamos tartózkodás a szakértők szerint elnyomja a szervezet természetes melatonin-kiválasztását. A melatonin az a hormon, mely az ember biológiai óráját, napi (cirkadián) ritmusát szabályozza, és a Danish Cancer Society (Dán Rákkutató Szövetség) orvosa, Johnni Hansen szerint épp ez okozza a problémát: a szervezet felborult melatonin-termelése növeli az ösztrogén-képződést a petefészekben, ami fokozhatja a mellrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor, a melatonin igen hatásos antioxidáns, mely a laboratóriumi tesztek során kimutathatóan gátló hatással volt egyes ráktípusokra, így például a mellrákra, a méh- és tüdőrákra.

A melatonin, mely az agyban termelődő természetes anyag, hasznos altatószer az enyhe vagy mérsékelt asztmában szenvedő betegek számára - állítja a tanulmány.

Az elalvási gondok sok kellemetlenséget jelentenek az érintettek számára. A bajt csak tovább fokozza, ha mindemellett a beteg asztmában is szenved. Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine szakfolyóirat ( Amerikai Tüdőgyógyászati és Intenzív Betegellátás Szaklapj) 2004 novemberi kiadványában megjelent tudományos vizsgálat szerint, megoldás lehet a problémára a melatonin nevű természetes anyag pótlólagos szedése. Egy kutatásban 22 női beteget vizsgáltak meg, akiknek enyhétől a mérsékeltig terjedő súlyosságú asztmájuk volt. Azok a betegek, akik három mg melatonint kaptak két órával a megszokott lefekvési idejük előtt, jelentős javulást tapasztaltak az alvásminőségükben azokhoz képest, akik hatóanyag nélküli placebót kaptak. A melatonint szedő csoport betegei gyorsabban el tudtak aludni és tovább aludtak - írják a tudósok. Mindezt még azzal kiegészítve, hogy a melatonin táplálék-kiegészítő az asztmás tünetekre nem volt hatással.

Egy nemrégiben elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy azoknak az idős patkányoknak, akik melatonin pótlást kapnak, erősebb a csontozatuk. Ez megerősíti a régebbi vizsgálatokat, melyek szerint a melatonin-hormon kedvező hatással van a csonttömegre. Más tanulmányok pedig azt állítják, hogy már mérsékelt dózisú melatoninnal is optimális eredményt lehet elérni az alvászavarok kezelésében.

A legfrissebb tanulmányban emberi életkor szerint 60 évesnek megfelelő patkányok csoportját random módon két csoportra osztották. Az egyik csoport résztvevőinek magas dózisú melatonint adagoltak az ivóvizébe 10 mg/testsúly kg dózisban 10 héten keresztül, ami hat emberi évnek felel meg. A második csoport, mely a kontroll-csoport szerepét töltötte be, sima vizet kapott.

Az élettartam meghosszabbítására irányuló törekvéseink között a melatonin minden bizonnyal ígéretes szerepet játszik majd a jövőben. A kutatók állatokon végzett vizsgálatok során kimutatták, hogy azok az egerek, akiknek melatonint adagoltak az ivóvizükbe, lényegesen vitálisabbak maradtak, mint az olyan társaik, akik nem kaptak melatonint.

Egy 20 db tizenkilenc hónapos egéren végzett vizsgálat szerint, melyben a vizsgált egerek felének melatonint adagoltak. A melatoninnal táplált egerek átlagélettartama - döbbenetes módon - 20 százalékkal nőtt azokéhoz képest, akik nem részesültek a vitalizáló tápanyagból. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy a melatoninnal táplált egereken nem voltak tapasztalhatók az öregedés tipikus jelei. Vagyis nekik nem kezdett el csökkenni a testsúlyuk, nem lassult le a mozgásuk, és nem vették fel az öregedő egerekre jellemző tipikus gubbasztó testtartást. A szőrzetük sem lett száraz, foltokban gyérülő, hanem dús és fényes maradt.

Növelhető-e a melatonin táplálékkiegészítő rendszeres alkalmazásával a zsírégetésért felelős barna zsírsejtek száma? Ez még bizonyításra szorul, de patkányokon végzett vizsgálatok során kimutatták, hogy a melatonin csökkentette a zsírfelhalmozódást a patkányoknál, anélkül, hogy az állatok kevesebbet ettek vagy mozogtak volna.

A kutatások azt mutatták, hogy azoknál a rágcsálóknál, akik melatonin pótlást kaptak, megszűnt a zsírlerakódás és az elhízás, függetlenül a zsírbeviteltől vagy az aktivitási szintjüktől. Ez alapján feltételezhető, hogy a melatonin segít az ételből nyert kalóriák zsír helyett hővé alakításában. Lehetséges, hogy ez a felfedezés emberekre is vonatkoztatható, amit egy olyan vizsgálati megfigyelés támaszt alá, mely szerint a melatonin-pótlás kimutathatóan jó hatással volt a cukorbetegségben szenvedő és a magas triglicerid-szinttel (zsírok) küzdő emberek anyagcseréjére.

Két különböző patkány-fajtán végeztek vizsgálatokat, ahol mindkét fajtát újabb két csoportra osztották, ezzel négy vizsgálati csoportot alkotva. Mindkét patkányfajtának melatonint adagoltak az ivóvizébe. Az adag napi 10 mg/testsúly kg volt. A másik csoport mindkét fajtán belül a kontroll-csoport szerepét töltötte be.